Kamerás megfigyelés a rendelőkben (privátpraxisokban)

Milyen helyiségekben folytathat kamerás megfigyelést egy egészségügyi szolgáltató? Megfigyelhető-e a munkavállalók munkavégzése vagy sem? Milyen feltételeknek kell megfelelniük az egészségügyi szolgáltatóknak (pl.: orvosi praxisközösségek, magánklinikák, egészségközpontok) a kamerás megfigyelések során? Az SzGLegal összefoglalójából minden kiderül. 

A kamerás megfigyelés általában

A kamerás megfigyelés célja

Az állami egészségügyi ellátás színvonalának romlásával, egyes várólisták meghosszabbodásával egyre több honfitársunk keres fel magánrendelést a mielőbbi gyógyulás reményében. Az orvosok, illetve más egészségügyi szakemberek egy része magánrendelőkben (is) dolgozik, kisebb magánklinikákat, praxisközösségeket hoznak létre a bevételi lehetőségeik emelése érdekében, hozzájárulva a gyorsabb és hatékonyabb betegellátáshoz, illetve a növekvő páciensi igények kielégítéséhez.  

Egy új rendelő kialakításánál gyakran felmerül a rendelő kamerás megfigyelésének a kérdése. Már egy néhány fős rendelőben is több tízmillió forintos berendezések szükségesek az ellátáshoz (elég csak egy ultrahang gépre gondolni), az adminisztrációhoz használt irodatechnikai eszközökről nem is beszélve.  A kamerás megfigyelések magánpraxisokban alkalmazott adatkezelési célja ezért legtöbbször a rendelőben található nagyértékű orvostechnikai, illetve irodai eszközök védelme. 

Az is gyakran előfordul, hogy a rendelőtulajdonosa, vezetője szeretné megfigyelni a beosztottak, recepciós, pénztáros munkavégzését. 

A személyes adatok különleges kategóriájába tartozó egészségügyi adatok kezelése 

Fontos mindjárt leszögezni, hogy egy orvosi rendelő nem egy „átlagos” munkahely, hiszen a munkavállalók mellett az egészségügyi ellátásra szoruló betegek is állandó vendégek. A páciensek legérzékenyebb személyes adataikat, az egészségüket érintő információkat bízzák az egészségügyi szakemberekre, akiktől maximálisan elvárják a betegek, hogy privátszférájukat nem csak tiszteletben tartják, azokat, mint orvosi titok megőrzik, a jogszabályokkal összhangban kezelik és védik az illetéktelen hozzáféréstől. A kamerarendszer működtetése, és ezen keresztül a páciensek és a munkavállalók képmására, tevékenységük és mozgásuk megfigyelésére vonatkozó adatkezelés során ezért fokozott körültekintéssel indokolt eljárni. 

A kezelőhelyiségek kamerás megfigyelésének „abszolút tilalma”

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) vonatkozó iránymutatása szerint a betegek ésszerű elvárása, hogy nem kell kamerás megfigyelésre számítaniuk a gyógykezelésre szolgáló helyiségekben. A kamerás megfigyelésnek a betegek kezelésére szolgáló helyiségekben nem lehet helye. Egy ilyen adatkezelés ellentétes lenne a legalapvetőbb emberi jogokkal, valamint az emberi méltósághoz való joggal. A betegek magánélethez való jogának szem előtt tartása „szent”. Úgy vélem nincs olyan adatkezelési érdek, amely az ilyen kezelő helyiségek megfigyelését igazolhatóvá tudna tenni. Az orvosi, egészségügyi beavatkozást végző kezelőhelyiségekben, vizsgálókban történő kamerás megfigyelés tiltott, ez abszolút tilalom.  

És vannak kivételek a főszabály alól?

Nem szabad elfelejteni azt a szempontot sem, hogy a rendelőkben nagy értékű műtéti, orvostechnikai berendezések, számítógépek is lehetnek, amelyek védelme érdekében működtethető megfigyelő eszköz, azonban csak és kizárólag akkor, ha gyógykezelés nem történik a rendelőkben, pl.: a magánrendelő nyitvatartási idején kívül. 

Az abszolút tilalom alól persze még egy eset képezhet kivételt, amikor a beteg saját maga, önkéntesen hozzájárul ahhoz, hogy tudományos, diagnosztikai vagy egyéb célból róla kép- és hangfelvétel készüljön, de ez nyilvánvalóan nem a rögzített, mindenkire kiterjedő kamerás megfigyelés esetköre. Ilyen kép- és hangfelvételek (pl.: az „élő” oktató műtétek (ún. „live surgery”) készítéséhez és felhasználásához a beteg kifejezett és dokumentált külön hozzájárulásával van csak lehetőség. 

Egy „orvosi rendelő” sem csak és kizárólag a kezelőhelyiségekből áll, öltözők, várók, folyosók, recepció még a legkisebb praxisközösségekben is megtalálható. Ráadásul az orvosi rendelőkhöz tartozhatnak külső raktárak vagy parkolóhelyek, amelyek megfigyelése az ott tárolt vagy őrzött ingóságok vagyoni értéke miatt indokolt lehet. 

Adatvédelmi hatósági (NAIH) döntések és iránymutatások a kamerás adatkezelések kapcsán

Az adatvédelmi hatóság döntései

Fontos kiemelni, hogy a rendelő kezelőhelyiségeinek bejárata, az odavezető útvonal vagy váróhelyiség sem figyelhető meg. A Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) egy korábbi, fogászati rendelő adatkezelését vizsgáló döntésében, elmarasztalta a rendelő tulajdonosát, hiszen nemcsak a kezelőhelyiséget, de a rendelő folyosóját is megfigyelte. Súlyosbító tényezőként vette figyelembe a NAIH, hogy a fogorvosi rendelő folyosója egy másik egészségügyi szolgáltató által üzemeltetett bőrgyógyászati rendelővel közös volt, így a fogászat által üzemeltetett kamera (az érintett betegek képfelvételeinek formájában) olyan páciensek személyes adatát is kezelte, amelyre vonatkozóan semmilyen jogalappal nem rendelkezett, nem is rendelkezhetett, hiszen a bőrgyógyászat betegeivel semmilyen jogviszonya pl.: kezelési szerződése nem állt fenn. 

Egy további – ugyan nem orvosi rendelőt – hanem szépségszalont elmarasztaló határozatában a kezelőhelyiségekhez vezető bejáratok, ajtók megfigyelése vonatkozásában is megállapította a magyar adatvédelmi hatóság a jogellenességet. Kevéssé ismert, hogy arányaiban, ha az éves árbevételt vesszük alapul, akkor ez a szépségszalon kapta a legnagyobb adatvédelmi hatósági bírságot (30.000.000, – Forint) a NAIH-tól a GDPR (EU 679/2016. számú általános adatvédelmi rendelet) 2018. május 25. napját követő kötelező alkalmazása óta. A megbírságolt vállalkozás előző éves árbevételének kb. 15% át adta ki a bírság összege.

Akkor hol lehet egyáltalán kamerás megfigyelést folytatni? 

Felmerül a kérdés, hogy a fenti alapvetések rögzítése után van-e egyáltalán helye kamerának a rendelőben és ha igen, akkor mely részeken?

Ahogyan azt fent már rögzítettük, lényegében minden privát praxisban, rendelőben helyet kap egy recepciós pult, ahol a betegfelvétel, az adminisztratív folyamatok, az időpontegyeztetés és sokszor a különböző kezelések térítési díjának kifizetése történik.  

Számtalanszor felmerülő érv a kamerás megfigyelés mellett, hogy a szigorú nyilvántartások, számadási dokumentumok vezetése ellenére, a recepciós pultból el-el tűnnek különböző pénzösszegek. A pácienseket fogadó asszisztens felügyelete alatt azonban nemcsak pénz, de más komoly értékkel bíró vagyontárgyak is rendre megtalálhatóak, pl.:  a recepciós számítógépe, vállalati mobiltelefonja, fizetési terminál, fénymásoló stb.

A NAIH fent már említett, fogászati rendelőt elmarasztaló határozatában rögzítette, hogy adott esetben lehet indokolt a recepciós pultban vagy a váróteremben elhelyezett értékes tárgyak, (pl.: egy üdítőital italautomata vagy egy festmény) vagy veszélyes anyagok őrzésére szolgáló szekrény vagyonvédelmi célú megfigyelése, ha a kamerák látószöge csak és kizárólag ezekre a védendő vagyontárgyakra irányulnak. 

Ugyanakkor, ha egy rendelőben kizárólag bankkártyás fizetés elérhető, vagy a fizetések nagyobb része átutalás formájában történik, és nincsen egyéb olyan berendezés vagy nagy értékű eszköz, amely a vagyonvédelmi célt igazolná, úgy az egészségügyi szolgáltatónak, mint adatkezelőnek nehézkes lesz a vagyonvédelmi érdeket igazolnia. 

Ki kell emelnünk, hogy a hangfelvétel rögzítése az esetleges vagyonvédelmi szempontokhoz egyáltalán nem szükséges, így az adatvédelmi hatóság konzekvens gyakorlata alapján általában elmarasztalja az adatkezelőket azért, ha a képfelvétel mellett hangot is rögzít a rendszer.  

Megfigyelhető-e a munkavállalók munkavégzése? 

Végül de nem utolsósorban, a munkavállalók munkavégzésének folyamatos, állandó megfigyelése sem megengedett az orvosi rendelőkben, így ebből a célból sem üzemeltethető kamera. A NAIH 2023. évre vonatkozó beszámolójában egy fogorvosi rendelő kameraképén az illemhelyiség bejárata is jól látszott, amely adatkezelés kapcsán az adatvédelmi hatóság megállapította a tisztességes adatkezelés elvének, illetve az emberi méltósághoz való jognak a megsértését. A magánélethez való jog súlyosan sérül az öltöző, a pihenőhelyiség és a mosdók, vagy ezek bejáratainak bekamerázása esetén. 

Ezért is fontos a kamera rendszer tervezésekor, illetve beüzemelésekor a tényleges kamera látószögeket ellenőrizni, és azok elhelyezését, megfigyelésének irányát megfelelően beállítani, adott esetben technikai eljárással (pl.: kitakarás) biztosítani, hogy az illemhelyek bejáratait a kamera ne vegye. 

• Mit tehetünk a kamerás megfigyelés jogszerűségének biztosítása érdekében? 
• Mi az az „érdekmérlegelési teszt”, és miért szükséges a kamerás megfigyelés jogszerűségének igazolásához? 

A kamerás megfigyelések jogalapja egy rendelő esetében legtöbbször az üzemeltető/tulajdonos egészségügyi szolgáltató jogos érdeke lehet. A jogos érdeket dokumentálni kell egy ún. érdekmérlegelési tesztben, amelyben többek között figyelembe kell venni olyan szempontokat, mint pl.: az adatkezelés érintettjeinek érdekei (érintettek alatt a munkavállalók, páciensek, hozzátartozók és úgy általában minden, a kamerával felszerelt helyiségbe vagy területre rendszeresen vagy alkalmanként belépő természetes személyt kell érteni), az adatkezeléshez alkalmazott eszközök, rendszerek, szoftverek jellemzőit, az adatkezelési tevékenység jogszerűségét biztosító kiegészítő garanciákat.  Az érdekmérlegelési tesztben érdemes a kamerás megfigyelést igazoló valamennyi körülményt részletesen leírni. A teljesség kedvéért fontos rögzíteni, hogy az érdekmérlegelési teszt és az adatkezelési tájékoztató elkészítéséhez javasolt az adatvédelemben jártas szakember segítségét igénybe venni, aki az adatkezelővel és a kamerás megfigyelő rendszer esetleges külső üzemeltetőivel (pl.: vagyonőr) együttműködve, a rendelő és az adatkezelő egészségügyi szolgáltató egyedi sajátosságait figyelembe véve tudja elkészíteni azt a dokumentumot, amely kiállhatja az adatvédelmi hatóság vizsgálatának próbáját. Az érdekmérlegelési teszt lényegében az adatkezelő egészségügyi szolgáltató „igazolása” arra, hogy miért szükséges kamerás megfigyelést folytatnia. 

Mikor érdemes adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni? 

Itt kell szót ejteni arról is, hogy a kamerás megfigyelés megkezdése előtt javasolt lehet egy előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása is, különösen a nagyobb betegforgalmú egészségügyi szolgáltatók, magánklinikák kamera rendszereinek telepítését megelőzően, hiszen egy ilyen hatásvizsgálat és annak dokumentált eredménye segíthet az érdekmérlegelési teszt során elvégzendő szükségességi-arányossági mérlegelést megfelelően alátámasztani. 

Ha az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat már eleve olyan eredményre jut, hogy az adatkezelő egészségügyi szolgáltató adatkezeléshez fűződő érdeke várhatóan nem fogja az érintettek érdekét megelőzni, azt „felülírni”, tehát leegyszerűsítve: a privát praxis nem tud olyan tényleges érdeket igazolni, ami igazolná a kamerás megfigyelést, így az érdekmérlegelési teszt elvégzése is feleslegessé válhat. 

Milyen dokumentumok szükségesek még az érdekmérlegelési teszt mellett? Mire figyeljünk oda?

A már hivatkozott érdekmérlegelési teszt mellett elengedhetetlen, az érintetteknek szóló – GDPR szerinti – adatkezelési tájékoztató. Itt ne felejtsük el azt, hogy az adatkezelési tájékoztatót nemcsak a páciensek, de a munkavállalók részére is megismerhetővé kell tenni. A kamerás megfigyelések esetén az átláthatóság és az elszámoltathatóság jegyében, egy az adatkezelési tájékoztatóhoz csatolt mellékletben vagy akár önálló szabályzatban mindenképpen rögzíteni javasolt, hogy a felvételeket ki, mikor és milyen esetekben nézheti vissza, az érintettek hogyan kezdeményezhetik a felvételekhez történő hozzáférést, a felvételekbe történő betekintést, illetve az esetleges másolatok kérését. Ez a szabályrendszer transzparens módon biztosítja a páciensek, illetve a munkavállalók, mint érintettek jogait és jogérvényesítésének lehetőségeit. 

Az adatkezelés érintettjeinek, a pácienseknek szóló adatkezelési tájékoztatót jól látható helyen kell kifüggeszteni a rendelőben, továbbá érdemes elhelyezni legalább egy példányt a bejáratoknál, illetve a recepciónál és feltölteni azt a rendelő weboldalára is. 

Végezetül ne felejtsük el a kamerás piktogram elhelyezését a bejáratoknál, amelyhez indokolt rögzíteni a rendelőt üzemeltető személy vagy vállalkozás nevét, elérhetőségeit, a kamerás megfigyelés célját, és az adatkezelésről bővebb felvilágosítást biztosító további információk elérhetőségét. 

Talán a legfontosabb ezért mindjárt a kamerás megfigyelés kiépítése előtt adatvédelmi jogban és információbiztonságban jártas szakember bevonásával végig gondolni, hogy 

• szükséges-e a kamerás megfigyelő rendszer kiépítése,és ha igen, 
• akkor azt milyen módon lehet úgy üzemeltetni, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak és a hatósági elvárásoknak egyaránt,
• továbbá közösen elkészíteni és alkalmazni az adatvédelmi megfelelés érdekében szükséges dokumentumokat (adatkezelési tájékoztatót, érdekmérlegelési tesztet stb.)

A jelen írás jellegénél fogva nem lehet teljeskörű, azonban néhány támpontot biztosíthat ahhoz, hogy az orvosi, gyógytornászi rendelők üzemeltetői, tulajdonosai a jogszabályokkal összhangban tudják üzemeltetni kameráikat, már ha úgy döntenek, hogy annak működtetése elengedhetetlenül szükséges.

Ha Ön orvos, fogorvos, gyógytornász vagy egészségközpontot üzemeltet, esetleg más egészségügyi szolgáltató, és kamerás megfigyelés kiépítésén gondolkodik, keressen bizalommal elérhetőségeimen.

A cikk szerzője dr. Szabó Gábor LL.M ügyvéd, az SZGLEGAL – Dr. Szabó Gábor Pál Ügyvédi Iroda ügyvédje, adatvédelmi és egészségügyi szakjogász. A cikkben megfogalmazott gondolatok a szerző saját véleménye, és nem tekinthetőek és nem értelmezhetőek általános jogi állásfoglalásként, eseti jogi tanácsadásért keressen bizalommal.